| 
   
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK 
  
  
 
  
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra: 
  
Általános elvek: 
 
-         A sérült kisgyermek harmonikus személyiség-fejlődését az eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti; 
-         A sajátos igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelőképességét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja; a sajátos nevelési igényű kisgyermek, egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. 
-         Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik; a nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek; ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni; 
-         A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában; ennek érdekében a sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű elválasztása és alkalmazása szükséges, és indokolt lehet speciális eszközök használata, így a segédeszközök elfogadtatása, következetes használata és megőrzése a nevelés folyamatos feladata. 
-         A különböző gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek; 
  A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzorális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését; az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más területen kap nagyobb hangsúlyt. 
 
  			
		 |